Köszönök minden láthatatlan segítséget! Világi nyelven mondva "Vívódások" cimet adtam ennek az evangéliumi példázatnak. Mi van hogyha egy emberen belül zajló érési folyamat?
Korábbi értelmezéseim szerint ugyan a mezőn dolgozó, hazatérve elégedetlenkedő fiú, aki a szolgától kérdezve megtudja, hogy rossz életmódot folytató apja fia, testvére haza érkezését ünneplik, ezért a zajos dinom-dánom, valóban a példabeszédben szereplők apa, két fia, és a szolgákra vonatkozik.
A szolga alakja a szolgálat. A szolga megmagyarázza.
Az apa, aki mindent a fiának ad, megoszt vele. Mi értelme is lenne, mitől is lenne jó, ha minden álmot meg nem venne fiának?
A tapasztalattal, belátással még hazatérni tudó ifjú. Mit tesz ezután? Szolgál, dolgozik?
Majd kidobtam, ha nem került volna 7 Ron-ba ez a gyönyörű vászon. Hétfőn nagyon szépen körvonalaztam, amint a kép felső részén kitűnik.
A keddi kenyérkereső napom, amit egyébként szerettem, és sok lehetőséget is magában rejt, de mikor a sűrű dolog miatt délután elrontottam a képet, na, akkor a béketűrésem véget ért.
Egy életem van! A mai ifjúság meg kell tanulja, hogy akik szemlélete elavultnak látszik, mégis abból kaptak lehetőséget az új megteremtésére.
Ahogy nekünk is béketűrésre volt szükségünk. Ahogy az apa újra éli fiatal kora korlátait, lehetőségeit egy magasabb szinten.
A földben rejlő paszulyszemek nagymamám öröksége. Szép és sok fajta paszuly volt, kicsi, fényes, pettyes, fekete szemű, mustáros, csíkos, és egyszínű, az meg adta alapját a festői látásmódnak. Nagyon gazdag volt mama szegénysége. Képmutatás nélküli hit volt Benne!
A foton lévő árnyék javít a kép minőségén.
Elégedett vagyok, mert sikerült helyrehozni.
Építő jellegű kritika jól jöhet ... .
