Akrill

A nyáron gondoltam nem kell le oktalanozni a balga szűzeket. 

Esetleg sok bennük a szeretet. Engedelmesek az okos szűzeknek, akik tudhatják mit mondanak. 

Akkor elmentem egy T-modell boltba így én is, és nagyon helyes dzsekit találtam ott a hideg időkre, áron alul, hogy felragyogott a balga – szűz engedelmes volta számomra. Szívből volt ez.

Egy következő olvasatra figyelmemet az okosak határozott neme az ügy fejlődését illetően, tűnt fel.

Mind elaludtak, de ébredéskor a ruha megigazítása az okos szüzek részéről ugyanannak 

az ügyben való várakozásnak a másik oldalról való tisztázása a fontos.

Új terv. Hiszen a vőlegény nem ismeri fel az oktalant, mert felismerte a világosat.

A vőlegény nem férj.

Pl. versenyvizsga ? – kérdeném.

Az is egy terv, hogy egészen vékony ecset kell. Új festék. 

"A legértékesebb utazás az, amely szivünkhoz vezet, utazás, melyet magányunkban teszünk meg."  Mircea Eliade -Luigi Giussani atya hivatkozik rá.

A vallás – művészet - Bibliás nap margójára

Az ablakban pislákolt a korai ébredés meleg lámpavilága. Az utakat seperték.

Egy tömbház előtt cirókálja a hideg a hajam, amint várom a buszt. Veszem a telefont és időm van beszélni édesanyával. Nem is hinném, hogy a korai órák ébredése mennyire gazdag.

Meghívót kaptam, és indultam Rómába, Assisi fele – mondom magamnak. Mert ahogy megfogalmaztam mosolyogva, az eddig eltelt idő utolsó itt jártam óta, a harmincvalahány év kihozná a kilométereket. Kanyargós utakon haladva érdeklődve nézem a helyi kultúra jellegzetességeit. Amint leszállunk a buszról és a hídra lépünk, úgy érzem mintha mellvértben, páncélosan járnánk, s előttünk, mögöttünk angyalok hada szállna.

Ez Gyulafehérvár.

A bronz szobrokat kutatva, keresve érkezésünk célpontjához közelítünk. A színes táskák, a bordó kabát, az arcmimika, az emberek egyszerű sokszínűsége, mind egy női érdeklődés kihívása lehetett, volt. Bibliás napi találkozó a cél, de mellette meghivás számomra a szép bronz szobrok, a vallásos művészet.

Miután a számtáblát fürkészve meghatottan “ átrepültem „  a magasabb küszöbön egy iskolai előtérbe érkeztünk, ahol ízes, forró kávé volt fogyasztható a hölgyek társalgó közösségében. Egyszerű iskolai előtér a maga hűvösével, felhivásával. Világos szobor, netán cukorbeteg lehetett életében,kerek, súlyos, tisztes palásttal. Ha egy szobrot lehengeritenek a lejtőn, nem szabad összetörjön, úgy kell azt megalkotni – mondta Verestóy Árpád egykori iskola igazgató, szobrász tanár.

A kápolna terembe betekintett a napsütés és betűzte a narancssárga korona alatti irást, a kicsi, szépen irt betűk Sans Tempus irásmódját a szentek nevének: a szigorú és barátságos arcu szent Benedek, az öblös XXIII János pápa, majd II János Pál pápa, és Dávid király jobb oldalt. II János Pál ajka alatt egy árnyalat erősebb kontűrje megváltoztatja az arc karakterét  Vagy direkt van így.

A barátság elviseli a szerető kritikát, hangzik a fülemben  a fiatalok igaz példaképek iránti vágya, igénye. Ez a frissesség nagyon meglepett későbbiekben.

A rendezvény úgy zajlik, mint egy szimfónia. Az érsek úr beszélt az egyiptomi  sivatagi atyákról is, akiket annyira szeretek, majd elsiet dolgozni az esti prédikációra. Az előadás a barátságról szól, Dávid és Jonathán, Noémi és Ruth, és az apostoli.

Egy rövid séta, a katedrális bemutatása következik, a Márton Áron szobornál időzve csoport kép is készül.

Immár Szaxi tekintetén át nézem az utat, amely oly boldoggá tehetné Márton Áron püspök urat, hogy életéről, munkásságáról film készül. A néhai fényképésznek segitettem, akinek felesége hosszu életkort élt, s valódi úrinő volt – mondják.

Jól lakott pocival vidámabb a beszélgetés, s mint álmon haladok át a történéseken Valaki kitalálta titkos gondolatom. Az egyszerű tálaló edények édesek, s a színes szalvétát elhozom néhány tölgyfalevéllel emléknek.

A csoportbeszélgetésnek meghitt a hangulata. A nyitott ablak lágy szellője megszólaltatta II. János Pál képe  felett a gitárt, és Őszentsége Ferenc pápa képe felett a zongorát. A halványzöld reluxa mesélt a kinti sepregetésről, s hogy miért nincs idő rendet hagyni a padokban, hol kusza sorokban rendezett sorok hallgattak szépen csendben.

A mennyben jobban örülnek egy megtért bűnösnek, mint kilencvenkilenc igaznak – gondolom.

Összefoglalójában a barátság Sirák fiából vett igen szép sorainak, félkörben felállva, mint a zongora fekete-fehér billentyűi fiatalok és idősek együtt, a fiatalok messzire lehagynak a szemérmes tapintat,  a hely iránti tisztelet, az életből hozott barátság –mondataikkal;  tiszta látásmóddal a tisztes életre teljesek.

Visszanézek az ablakra, Loyolai Ignác kezére. ( ! ) A könyv sarkán lángoló világosság. A Nap, vagy belülről jövő megvilágitás színezte meg a lap sarkát.

Hiába, csak a jók mennek el. Mennyire kevés volt az Idő. De volt!
A barátság laptop, ami elromolhat és megjavitani kell, zümmögöm a sziv hangját, a melódiát, a sorokat megtanulni kell!

S hazafele a buszon azok a szép zsongó szavak, énekek. ... Egy vers sorai idéződnek :

Sik Sándor: A prefektus

A folyosó végén, a hosszú, keskeny

Prefektus-cella könyvei felett

Két szem virraszt, két fényes és meleg szem.

Próféta-súlyos és anya-meleg.

Teremtő fénnyel zsong felém belőle

Értés, erő, segítés, tisztelet.

Építő nyugtalanság ihletője,

És mégis termő békét simogat.

Csendesen épít utakat előre.

Mélyeket sejtet, gyomot irtogat,

És hittel óvja tél s tavasz fagyától

A sarjadzó művészet-magvakat.

Mikor beszél - tűzajkú prédikátor -

Bennem sugárzó sejtelem fakad

Lélekről, Igéről és hivatásról.

          Köszönöm a Jóistennek,  László Attila papbácsinak a segitséget, a Mária rádiónak és a kedves  szerkesztőnek a lehetőséget.

                                                                    (Foto: Nagy Zoltán)

Mennyire hétköznapi. Nem?

Gyulafehérvár - szobrok beszélnek, madarak énekelnek

Itt kicsi madarak laknak.

Kövek álma

Hétvégi túlórák adta ébredés

Díjazás

  Megvallom, néha annyira egyeztetjük a szakmai véleményt, hogyha az ablak nyitva van, rájövök, hogy lent az autóban pl. zenét hallgatva, várakozva mindenki hallja.
De Ft. N.J. sZAxi azt mondta, hogy ott az igazság néha jobban kijön.

Búcsús élmények

Pünkösdi búcsú. Amint a tv közvetítésben látható volt, egy kis esővel tarkított, napsütéses időt kaptunk.
Élményszámba menő, ahogy az emberek ünnepelnek, néhányan pedig a legszebb módon indulnak új utakra, Istenhez. A mentő alakulat közelében figyelhettem az erőseket, a targonca cipelést, és ahogy szelíden a nénik új hazába készültek.
Kicsit hamarabb értem vissza, jobb is lett volna kitölteni az időt egy pizzázóban pl.

Az utolsó vacsora terme az 1-es számu Plébánia hivatal - mondta Szaxi.
Az Egyház születése az emeleti terem.

Akik szeretik egymást találkoznak.
Akkor a munkatársakkal szeretjük egymást? mindennap találkozunk.

Ha nem lesztek olyanok, mint a gyerekek

  Amikor kicsi voltam, a pb. felhívta anya figyelmét arra, hogy mondtam el a vizsga- miatyánkot: .. és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk neked. Nagyon drukolos kislány voltam. Azért volt szerencsém, mert nem tömeg előtt vizsgáztam.

  Keveset tudunk a Szentlélekről. A rózsafüzérbe bevett titok. .. 

Pál apostol nincs benne a tizedekben.
  Az ok-okozattal ellentétben a három személy Isten kép valósága reményteli.
   Mária az édesanya csak nekünk van!

A játék

Az különös.
Gömbölyű és gyönyörű,
csodaszép és csodajó,
nyitható és csukható.
              Kosztolányi D. 

" toprongyosok "

     Kilencedik éve, hogy újra Budapesten jártam. Vittem egy elsőnek szerkesztett karácsonyi Csengettyűt, de talán a dupla lapost is, a Zarándoklat utánit. Találkoztam néhány szabad, szegény emberrel, napjaikat a parlamenti épület fái, alacsony fenyői alatt aludták át biztonsággal. Adtam nekik a jóval elmúlt karácsonyi számból, elfogadták. Szabad, hideg, friss, őszinte volt az időjárás szele.
   Amikor ott dolgoztam, 1995 táján, el akartam menni a Sziklabarlangot megnézni, kis, hazai hely a rengetegben. Belépőre összegyűjtöttem az aprót, jó marokkal. Késve értünk Tamással, s tán azt hívén, hogy csúfolkodunk, vagy épp zárórára járt az idő, csak a szépen világított előteret láttam.
A szegénynek elég öröm a fiatalsága, a seprű nyele mellett.
Évek elteltével ennek a barlangnak egy kis mosolya eljött, és kárpótolva éreztem magam, ja és akarom mondani, hogy ugyanezt a sok aprót egy várakozó, vidám lelkű embernek adhattam az Őrs vezéren, aki emberséggel fogadta.
   Kis emberség született bennem.
   Anno - Ószövetség.